Tegnap sikerült két oldalt megírnom a novellámban/elbeszélésemben/kisregényemben (még nem tuom, hány oldal lesz. Ennyi nem elég, az biztos). Majd később lesz idézet is.
Viszont, hogy legyen benne kísértethistória is, meg kell ölnöm egy karaktert, méghozzá elég drasztikus módon, ehhez viszont nincsenek idegeim. De muszáj.
- Miért muszjáj? - Mert így követeli a történet.
- "Miért pont a legjobb pasikat?" - Csak egy ember fog meghalni, és nem a külsején van a lényeg, de muszáj szépnek lennie, hogy szívszorító legyen.
Nincs. Illetve szereplők vannak, idő van, helyszín van, sztori nincs. Mondjuk az az elképzelésem, hogy szerelmes történet lesz, mily meglepő, haha. :D Szóval tartalom helyett kárpótlásul a főszereplő bemutatkozása (ő olyan Dorine-Enjolras keverék lesz):
(...)
- De a családodtól csak el kell búcsúzni.
- Hiszen csak most köszöntöttem őket.
- Csakugyan? Hát ki az apád?
- Az ég.
- Hát az anyád?
- A tenger.
- S testvéreid nincsenek?
- Minden a testvérem, ami él.
- Hát szeretőd nincen?
- De van - sütötte le a szemét.
- Ugyan ki lenne az?
- A Szabadság.
Ennyit a könyvről, hamarosan jövök. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése